2011. május 30., hétfő

Üdvözletem!

Fogadja üdvözletem minden kedves látogatónk! :) Én lennék az, ki (az érettséginek köszönhetően meglehetősen sűrű) homályból előlépve igyekszem minden erőfeszítésemmel azon munkálkodni, hogy szebbé és jobbá téve e blogot szolgáljam az RPG kedvelő közösségünket. Nevem Oblivion és e név megszületésének nagy köze van szerepjátékos múltamhoz, ezért ennek fontosabb állomásaival kezdeném blogos pályafutásom.
Na tehát, réges régen egy messzi-messzi galaxisban, volt egy játék, amit úgy hívtak, hogy Knights of the Old Republic, vagyis Kotor. :D Egyik haverom egy nap szó nélkül egy lemezt nyomott a kezembe sejtelmes mosollyal, amit hazaérkezésem után egyből be is helyeztem meghajtómba. Mint az az elviselhetetlenül hosszúnak tűnő töltési idő után kiderült, a lemezen e játék volt megtalálható. Na és a telepítés után kezdődött az a folyamat, aminek köszönhetően most ezeket a sorokat írhatom. E játék keltette fel bennem az igényt további szerepjátékokra, olyan nagy hatást gyakorolt rám, hogy még ma is néha azon kapom magam, hogy a Kotor után kotorok. :D






Az RPG-k világában történő utazásom a Gothic, Sacred és a Neverwinter Nights című játékokkal folytatódott, melyek világa ugyan kissé távol áll a Kotor futurisztikus környezetétől, de ezek a játékok valamiért még a Kotornál is több időt raboltak el tanulásra fordítható óráimból, így ezen kellemes időszak emléke előtt tiszteleg abban a tanévben kapott bizonyítványom is.... :D Nem múlt el a feledés homályában még jó pár olyan digitális csoda sem, mint például a Dungeon Siege sorozat, melynek harmadik epizódja az eddigi videók alapján igencsak tetszetősnek ígérkezik. Na és akkor elérkeztünk ahhoz, amit kedves szerkesztőtársam csak nagy BUMM-nak nevezne, ez pedig a The Elder Scrolls sorozat, annak is először a negyedik része, az Oblivion. Elképesztően szabad játékmenetével és egyedülálló fejlődési rendszerével tagadhatatlanul életem legkellemesebb élményei közé sorolható.:P Ja és persze imádtam azokat a jeleneteket, mikor egy kisebb hadseregre való szörnyet a városba becsalogatva változtathattam káosszá egy pillanat alatt a városiak békés életét vagy mikor egy goblin vicsorogva vált saját csapdája áldozatává... :D Minden egyes alkalommal, mikor kiléptem e remekműből, bűntudatot éreztem... És ez a nagy BUMM még mindig sodor magával, annyira, hogy megjelenése óta folyamatosan foglalja a helyet merevlemezemen. Gondolhatjátok, mekkora elégedettséggel töltött el, mikor megtudtam, hogy kiegészítő is érkezik... Na az volt még csak az igazi, mikor az őrültek lakta szigeten róttam a köröket, az egyik fogyatékos által megrendelt extrém ritka izék után kutakodva...



Ez a játék késztetett végül arra, hogy a The Elder Scrolls sorozat korábbi tagjait is kipróbáljam, köztük a Morrowindet, amely annak idején szintén nagyot szólhatott, de engem megnevettetett karakterem ugrásának látványa. :D Valamint nyilvánvalóan névválasztásom is a Bethesda Softworks e kiemelkedő alkotására vezethető vissza.
Ezeken kívül számos RPG-vel volt szerencsém játszani, talán később még visszatérek ezekkel kapcsolatos élményeim beszámolójával is, most csak történetem fontosabb metódusait volt alkalmam megemlíteni.
Na én mára búcsúzom, ezek lennének hát nagyobb RPG-s élményeim, remélem nem okoztam csalódást! A legközelebbi viszontlátásra! ;P

2 megjegyzés: